Johann Honter Brassóban - képek

A Luthert követő magyarországi német nyelvű pol­gárság igen korán létrehozta a maga iskoláit Erdélyben és a Felvidéken. Reformá­toraik az egyházszervezet átala­kítása mellett az oktatásra is gondot fordítottak, sorra alakították át a középkori városi iskolákat humanista szellemben. A bártfai Leonard Stöckel és a brassói Johann Honter kapcsolatban álltak Lutherrel, Melanch­thonnal és Bugenhagennel.

Johann Honter (1498–1549) 1520-ban iratkozott be a bécsi egyetemre, öt évre rá szerzett magisteri fokozatot, 1530-ban már a krakkói egyetemen tanított. Bázelben a legjobb nyomdászműhelyekben, Hieronymus Frobeniusnál és Heinrich Petrinél sajátította el a nyomdászatot és a fametszés művészetét, hazatérve ő nyomtatott elsőként térképet Magyarországon. Erdély szászok lakta részét is ő ábrázolta először földabroszon. 1533-tól a humanista városi iskola rektoraként, 1539-től lelkészként működött Brassóban.

Honter 1539-ben megalapította nyomdáját, az ehhez szükséges papírmalmok létrejöttében is segédkezett. 1544-ben Brassó vezető lelkésze lett. A működési szabályzatával (Constitutio Scholae Coronensis, 1543) újjászervezte az iskolát, létrehozta jeles könyvtárát. Tankönyvkiadásai között latin nyelvtan, retorikai munka és klasszikus auktorok szövegei (Arisztotelész, Seneca, Cato) is szerepelnek. Legnépszerűbb munkája, a Rudimenta cosmographica az egész akkor ismert világot bemutatta, a tanulhatóság megkönnyítésére versbe szedve készült. Másfél évszázad alatt Európa-szerte 126 teljes vagy részleges kiadása jelent meg.

Honternek komoly szerepe volt a környék (a Barcaság) evangélikussá való áttérítésében, az autonóm egyházszervezet kiépítésében, új egyházi rendtartásáról (Kirchenordnung, 1547) Luther és Melanchthon is elismeréssel nyilatkozott. A szász egyetem (latinul: universitas saxonum), az erdélyi németség egyedül az uralkodónak alárendelt önkormányzati szerve 1550-ben elfogadta Honter rendtartását. A német nyelvű liturgiának és oktatásnak fontos szerepe volt a szász identitás megőrzésében.